A 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentős hozzájárulást nyújtanak az adott program céljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) négy kijelölt Pillér tématerülete:

• Köznevelési infrastruktúrafejlesztés – keretösszeg: 105 milliárd forint
• Energiahatékonysági fejlesztések – keretösszeg: 196 milliárd forint
• Vármegyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések – keretösszeg: 73 milliárd forint
• A fenntartható városfejlesztési eszköz – keretösszeg: 581 milliárd forint

A kevésbé fejlett régiókban található 42 város, várostérség az alábbi területeken valósíthat meg beruházásokat:

• zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztés
• közösségi célú infrastruktúra fejlesztése
• kulturális, sport és egyéb közterületi beruházások
• fenntartható közlekedésfejlesztés
• leszakadt városi területek rehabilitációja
• belterületi utak fejlesztése. 

Lehetőség van továbbá energiahatékonysági beavatkozások megvalósítására megújuló energiaforrások alkalmazásával. A településeken sor kerülhet bölcsődei és óvodai, egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztésére is, ezek mellett ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak fejlesztése, turisztikai célú projektek, 4 és 5 számjegyű kül- és belterületi közutak felújítása is megtörténhet. A fejlesztések kiterjedhetnek a társadalmi felzárkózást, közösségfejlesztést, foglalkoztatás bővítését célzó programok megvalósítására is.

A Fenntartható városfejlesztési program sajtótájékoztatóját Kecskeméten, a sok beruházás helyszínéül szolgáló Rudolf laktanyában tartották április 17-én. Az eseményen Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, a támogatásokat olyan fejlesztésekre fordítják, amely nemcsak az adott város számára, de vonzáskörzete számára is fontos és hasznos. - A nagyvárosok és a kistelepülések fejlődése együtt kell, hogy történjen, hiszen ma Magyarországon a lakosság 65 százaléka a megyeszékhelyeken és azok vonzáskörzetében él, ez 1200 teleülést jelent - mondta az államtitkár. 

Erről beszélt Szokolai Zsolt Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság egységvezető-helyettes is, aki úgy fogalmazott: a vidéknek szüksége van a városi központokra, míg a városnak szüksége van a környezetére. 

Kecskemét kiváló példa erre. Bács-Kiskun megyeszékhelyének vonzáskörzetét korábban 50 km-ben lehetett meghatározni, ez mára már 100 km, hiszen sokan ilyen távolságból ingáznak a nagyváros és saját településük között. - Térségünk egyértelműen felzárkózott a nyugati és fejlettebb régiókhoz hazánkban - mondta Szemereyné Pataki Klaudia. A polgármester hangsúlyozta, négy alappillérre építik Kecskemét stratégiáját: legyen a város élhető, szolgáltató, klímatudatos és versenyképes. A hírös városban jelenleg közel 200 projekt valósul meg, melyek mozaikdarabokként építik a várost.