Rendkívüli együttes ülést hívott össze a kecskeméti önkormányzat a közgyűlés bizottságainak részvételével. A kedd reggeli tanácskozás témája a megyeszékhely 2025-2030. évekre vonatkozó Gazdasági Programjának bemutatása volt. 

A Városháza dísztermében gyűlt össze a közgyűlés hét bizottsága, hogy tagjaik megvitassák a város gazdasági helyzetét és jövőképét. Elkészült ugyanis a 2025-2030. évekre vonatkozó Gazdasági Program, amely jelenleg egy száznál is több oldalas munkanyag. Az ülésen különböző javaslatok érkeztek, melyeket a következő napokban feldolgoznak, és a tervek szerint már áprilisban el is fogja fogadni a közgyűlés a kész Gazdasági Programot. 

A résztvevő bizottságok: 

⦁    Aktív Város Bizottság
⦁    Fejlődő Város Bizottság
⦁    Gazdálkodó Város Bizottság 
⦁    Gondoskodó Város Bizottság
⦁    Kulturális Bizottság
⦁    Működő Város Bizottság 
⦁    Szabályozási Bizottság

A Fejlődő Város Bizottságának elnöke, Nemcsik Mátyás köszöntötte az egybegyűlteket, és megállapította, hogy minden bizottság határozatképes. 
A Gazdasági Program a közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkzó fejlesztési elképzeléseket tartalmazza, illetve meghatározza azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyekkel a város költségvetésének lehetőségeivel összhangban a társadalom, a környezet és a gazdaság fejlődését célozza meg. 

A Gazdasági Program négy fő irányelvet tartalmaz

A munkanyagot Kurenkov Vjacseszláv, a Kecskeméti Városfejlesztő Kft. településfejlesztési szakértője ismertette. A stratégiai célrendszer négy fő pontot határoz meg, milyen úton haladjon Kecskemét előre: 

⦁    Kompakt Város
⦁    Innovációközpontú Város
⦁    Megtartó Város
⦁    Környezettudatos Város

A Gazdasági Program öt prioritást fogalmaz meg: 

⦁    Befektetőbarát, vonzó gazdasági környezet kialakítása
⦁    A városon belüli területi- és társadalmi kohézió erősítése
⦁    Hatékony városfejlesztési-, tervezési és- üzemeltetési rendszer kialakítása
⦁    A fejlesztési források rendelkezésre állásának biztosítása
⦁    Felkészülés a klímaváltozásból eredő kockázatok kezelésére és a város rezilienciájának növelésére. 

Kompakt Város

A Gazdasági Programon belül Kurenkov Vjacseszláv elsőként a Kompakt Város elemet ismertette. Első és talán egyik legfontosabb célkitűzése az lesz a városnak a következő esztendőkben, hogy városi alközpontokat hozzanak létre. A cél, hogy minden főbb városrész önálló alközpontként is működhessen, 5-10 percre minden igényt kielégítő szolgáltatási hálózattal. Ide tartozik a városrészek közötti kapcsolat erősítése, elsősorban az úthálózat és az elővárosi vasúthálózat további fejlesztésével. Szintén fontos a lakhatási lehetőségek bővítése. A bérlakás program első üteme már lezajlott, a második ütem befejezése két éven belül várható. Egy konkrétum is elhangzott ezzel kapcsolatban: 2030-ig ingatlanfejlesztők bevonásával Homokbányán 950 lakás létesítése várható. 

Innovációközpontú Város

Hosszú ideje fő célkitűzése Kecskemétnek, hogy egyetemváros legyen. Ehhez elengedhetetlen a tudásalapú társadalom építése, ezért Kecskemét bővíteni fogja oktatási hálózatát, támogatja az egyetemi tudásközpontok megerősítését. A gazdasági területek további fejlesztése is fontos, valamint a digitalizáció is. Például: Városi Adatmenedzsment Központot hoznának létre, ahol online formában minden fontos városi adat és információ elérhető lehet. 

Megtartó Város

Az ülésen elhangzott, egyetemi várossá úgy lehet válni, ha egyetemisták lakják a várost. Az egyetem jelenleg két új épületet épít, ebből az egyik kollégium lesz, valamint a Rudolf laktanya fejlesztése is azt a célt szolgálja, hogy az a környék egy egyetemi alközponttá válhasson. A megtartás során viszont nemcsak a felsőoktatásra kell gondolni. A Gazdasági Program nevelési szerepkör erősítése pontja kimondja, hogy bölcsődei és óvodai fejlesztéseket és az intézményhálózat modernizálását kell végrehajtani. Az egészségügyi alapellátás, a szociális gyermekjóléti ellátórendszer, valamint a város kulturális szerepének erősítése is célkitűzés. 

Környezettudatos Város

Ahhoz, hogy Kecskemét környezettudatos lehessen, három fő elemnek kell megfelelnie, amelyekre a Gazdasági Program is kitér: energiamenedzsment, városi zöldinfrastruktúra fejlesztése, illetve vízmegtartás. Kecskemét élen jár az országban a csapadékvíz menedzselésében, az esőkertek kialakításában, de ezt a színvonalat tovább kell emelni a Csukás-éri főcsatorna  fejlesztésével és az Alsó Záportározó térfogatának bővítésével. Az energiaközösségek kialakítása is kulcskérdés, például Homokbánya 2 km-re fekszik a legközelebbi távhőtől, ezért helyben egy mini távközpont jött létre gázturbinával, ám a napenergia és a geotermikus energia fejlesztése itt is, és más városrészekben is célként van megfogalmazva. 

Intermodális csomópont? Kada iskola költözése? 

A Gazdasági Program ismertetését követően jöhettek a kérdések, amelyek két fontos beruházást is érintettek. Régóta szó van a vasútállomásnál az intermodális csomópont kialakításáról. Ezzel kapcsolatban az a tájékoztatás hangzott el, hogy az engedélyes tervek idén lekészülnek, de arról nincs információ, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium közreműködésével mikor indulhat meg a kivitelezés. 

A Kada Elek Technikum Rudolf laktanyába való átköltözéséhez viszont egyre közelebb állunk. A Kada a tervek szerint a 2026-27-es tanévre elfoglalja új helyét, hogy a mostani épületében megindulhasson a Kodály Intézet második ütemének fejlesztése. 

A Gazdasági Program nem kívánságlista, a tervezett fejlesztések jó eséllyel el is fognak készülni

A rendkívüli ülésen Balogh Zoltán, a Fejlesztéspolitikai Iroda vezetője kiemelte, a Gazdasági Program nem egy kívánságlista, nem álmokat szövöget, hanem olyan fejlesztéseket tartalmaz, amelyekre az önkormányzatnak van rálátása és megvalósíthatók. A munkaanyag alapelveket fektet le és olyan vállalásokat tesz, melyek jó eséllyel meg is fognak valósulni. 

A munkaanyagot a rendkívüli ülésen elhangzott javaslatokkal együtt módosítják, majd a tervek szerint áprilisban a közgyűlésen meg is szavazzák.