Fogadj örökbe egy keresztet. Így szól az a felhívás, amelyhez Kecskeméten is csatlakoztak a keresztény hívők, és felújították az Izsáki úti Pataki Keresztet. Az ilyen kegyhelyek a kulturális örökségünk részei, melyeknek nemcsak vallási, de társadalmi és kulturális jelentőségük is van.

Naponta ezrek haladnak el Kecskeméten az Izsáki úton. A Sugovica Halászcsárdával szemben így már mindenki találkozhatott a Pataki Kereszttel, de hogy ennek mekkora jelentősége van, azt talán kevesen tudják.

A Pataki Kereszt az 1800-as évek végétől szolgálja a kecskeméti híveket

A Pataki Keresztet Pataki István, Tóth Julianna és Palotás Imre állította 1862-ben. Az akkori korra jellemző népművészeti jelek megfigyelhetők rajta, és talán ez Kecskemét utolsó fakeresztje a 19. századból. Nem véletlen, hogy ezt a keresztet fogadták örökbe a kecskeméti hívők. A felújítás során restaurálták a korpuszt, valamint új talapzatot kapott a kegyhely, amit innentől fogva az örökbefogadók fognak gondozni.

A Pataki Keresztet örökbe fogadta:

• Szabóné Erika
• Leviczky Cirill
• Ponicsán Imre
• Ötvös István
• és a kecskeméti KDNP tagjai.

Miért fogadnak örökbe kereszteket Magyarországon?

A felújított Pataki Kereszt hétfői avató ünnepségén dr. Mák Kornél, a KDNP vármegyei elnöke beszédében ismertette, dr. Latorcai Csaba államtitkár, a KDNP országos ügyvezető-alelnöke volt az, akinek kezdeményezésére elindult a „Fogadj örökbe egy keresztet” akció. Ennek keretében már közel 200 kereszt újult meg Magyarországon.

Dr. Mák Kornél elmesélte, nem messze ettől a kereszttől nőtt fel, és jól emlékszik, hogy amikor lovas kocsival elhajtottak mellette, az idősek mindig keresztet vetettek. – Így őrizték a hitet. Ez mindent elmond a kecskeméti tanyasi emberről – mondta dr. Mák Kornél, hozzátéve, hogy amíg keresztet tudunk felújítani és vetni, addig Magyarországon nincs baj.

A kegyhely élő emléke a múltnak

A keresztavatón Cseh Tamás, a Járási Hivatal vezetője elmondta, a Pataki Kereszt nemcsak egy vallási emlék, hanem közösségi, kulturális és történelmi jelentősége is van. Szerinte a kegyhely egy világszemléletet, egy közösség kulturális erejét mutatja. – Ez élő emléke a múltnak, amelyet őrizni, ápolni kell, és a hit értékeit, érzelmeit megörökíteni a jövő generáció számára – hangsúlyozta Cseh Tamás.

A kereszt szellemi világítótoronyként segít eligazodni

Dr. Latorcai Csaba elismerően nyilatkozott a kecskeméti hívőkről, akik csatlakoztak a kezdeményezéséhez. Mint fogalmazott, a keresztállítás büszke kiállás a keresztény hitünkért. – A kereszt egy lelki közösségi tartóoszlop, egy olyan szellemi világítótorony, amely segít eligazodni napjaink kihívásai közepette – mondta az államtitkár.

Az eseményen arra is rávilágítottak, felemelő érzés, hogy éppen szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária születésének ünnepén avatják fel a felújított keresztet, amely „mindenkit átölel”.

Több, mint egy jelkép

Az esemény végén Varga László nyugalmazott püspök-helyettes is megszólalt. – A kereszt több, mint egy sima jelkép, de a legtöbbet akkor jelenti, ha szívünkben hordjuk – mondta Varga László.

A felújított Pataki Keresztet dr. Finta József érseki helynök és Feczák László görögkatolikus lelkész szentelte meg.