Palkovics László tartott előadást a kecskeméti Neumann János Egyetemen. A kecskeméti intézményhez több szállal is kötődő kormánybiztos szakterületéről, a mesterséges intelligencia hatásairól, jövőjéről beszélt a teltházas nagyelőadóban.

Palkovics László fél éve Orbán Viktor miniszerelnök felkérésére a Mesterséges Intelligenciáért Felelős kormánybiztosként dolgozik. Fő szakterülete könnyen lett a mesterséges intelligencia, ugyanis korábban innovációs és technológiai miniszter volt. Még ennél is korábban viszont Kecskeméthez és a helyi felsőoktatáshoz is jócskán kötődött.

Korábban ugyanis a Knorr Bremse fejlesztési igazgatójaként tevékenykedett, és innen került rektorhelyettesként a Kecskeméti Főiskolához. Mint fogalmazott, annak idején még az is opció volt, hogy bezárják a GAMF kapuját, de végül ennek az ellenkezője, a fejlesztése mellett döntöttek, és ez kulcsfontosságú volt.

A 2009-ben Kecskemétre települt Mercedes ugyanis nagy hangsúlyt fektet a helyi utánpótlásra, és ebben a Neumann János Egyetem járműtanszéke és mérnöki, gazdasági képzései hatalmas jelentőséggel bírnak. Ezen előzményeket ismertetve kezdte Palkovics László a mesterséges intelligenciával kapcsolatos előadását, amelyben a Mercedesre és az autógyártásra többször is kitért.

A mesterséges intelligencia és a robotika miatt ipari forradalom robbant ki

Palkovics László a mesterséges intelligencia kapcsán a félelem-faktort vette elő. Sokan ugyanis félnek az új technológiától. ám az MI megjelenése nem újkeletű dolog. A kormánybiztos hangsúlyozta, már a 18-19. század óta benne vagyunk abban a folyamatban, ami most folytatódott. Azaz, újabb ipari forradalom tört ki:  

• Első ipari forradalom: gépesítés, vízenergia, gőzenergia
• Második: tömeggyártás, futószalag, elektromosság
• Harmadik: számítógép, automatizáció
• Negyedik: kiber-fizikai rendszerek, robotok.

Fő üzenet: a mesterséges intelligencia nem veszi el a munkát, hanem új lehetőségeket teremt  

Ha már félelem: az emberek nemcsak félnek az új technológiától, de kifejezetten attól is tartanak, hogy elveszi a munkájukat. Palkovics László ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozott előadásában. Mint fogalmazott, az elmúlt három ipari forradalom során is ugyanez a kérdés merült fel, de ezek a forradalmak a munkaerőpiacot csak átstrukturálták, de nem rombolták azt le. Kevesebb munkahely nem lett, sőt, mindig új lehetőségeket generáltak az ipari újítások.  

A MI-tudás munkahelyet érhet

Mint ismert, több kutatás is arról szól, hogy néhány évtized múlva a lakosság nagy százaléka olyan munkát fog végezni, amely ma még nem is létezik. Palkovics László ehhez kapcsolatosan közölte azt az érdekes 2015-ös kutatást, amelyben jövőkutatók arról írtak, hogy az avatar menedzser szakma be fog robbanni néhány éven belül. A közkedvelt Avatar film kapcsán sokan nevettek ezen, de a mesterséges intelligencia térhódításával nyugodtan mondhatjuk, hogy ehhez hasonlító szakmák már bőven léteznek.

Ami pedig végképp elgondolkoztathatja azokat, akik attól félnek, hogy az MI miatt nem lesz munkájuk: 2023-ről 2024-re az Egyesült Államokban néhány tízezerről egymillió fölé emelkedett azon álláshirdetések száma, amelyben mesterséges intelligencia-tudással rendelkező személyeket kerestek. Az MI-tudás a munkaerőpiacon elhelyezkedési tényező.

Magyarország hogy áll az MI területén?

Palkovics László szerint hazánk bíztató pozícióban áll, ami a mesterséges intelligenciához való alkalmazkodást illeti. Ennek egy hosszútávú előre gondolkodás az oka, ugyanis ma a magyar ipar produktumának 70 százaléka high-technek minősül – ahol a mesterséges intelligenciának a legnagyobb a térhódítása.

Az autógyártás és a kecskeméti Mercedes-gyár ékes példája a csúcstechnológia és a high-tech szektornak. Sőt, pénteken átadják a világ legmodernebb autógyárát, a BMW-gyárat Debrecenben. – Aki autót gyárt, az mindent tud gyártani – hangsúlyozta Palkovics László, hozzátéve, az autógyártás és tervezés bonyolultabb, mint a repülő tervezése. Márpedig a high-tech szektoron belül az autógyártásban a MI dinamikusan fejlődik, de ehhez a magyar gyárak képesek alkalmazkodni.

Az oktatásban is alkalmazni fogják a mesterséges intelligenciát

Palkovics László a jövő kapcsán hangsúlyozta, már minden gyermek kezében ott van a mesterséges intelligencia, így azt tiltani nem, sokkal inkább oktatni kell. Emiatt októbertől 60 szakképzési intézményben – így Kecskeméten is – pilot jelleggel oktatni fogják a mesterséges intelligenciát. Egy olyan programot vett meg a kormány, amely már bizonyított, hiszen 300 ezer gyermek MI-oktatásához járult hozzá. Februártól a kört kibővítik és a tervek szerint szeptembertől felmenő rendszerben fogják oktatni már az első osztálytól kezdve a diákokat.

A felsőoktatás ilyen szempontból már sínen van, többek között Kecskeméten is hatalmas hangsúlyt fektetnek a kutatások során az MI-re. A Neumann János Egyetemnek például Mesterséges Intelligencia Tudásközpontja is van.

Palkovics László előadása végén egy másik példát is bemutatott, amely az oktatáshoz és az MI-hez köthető. Zala és Vas vármegyében ugyanis elkezdték a mesterséges intelligencia segítségével oktatni a roma közmunkásokat, és a cél az, hogy beintegrálják őket a high-tech iparba.

Üzleti támogatás

Az üzleti élet MI-vel való támogatásán is dolgozik a kormány. Létrehoznak olyan applikációkat, amelyek üzleti tanácsokat adnak majd. Ezt a kormánybiztos a következő példával mutatta be: Ha nyitni akarok egy pékséget Kecskeméten, akkor ez az applikáció bemutatja nekem ennek a jogi hátterét, és az üzleti kockázatokat – hány pékség van a városban, hányan dolgoznak ebben a szektorban, milyen bevételekkel rendelkeznek ezek az üzletek, milyen kiadásokkal kell számolni, mennyibe fog kerülni a liszt, és így tovább. Az adatok legszélesebb tárházával lesz ellátva ez az applikáció.