A Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. innovatív ötlettel állt elő annak érdekében, hogy segítsék a városi zöldfelületek fenntartását. Az avar helyben hagyása szolgálja ezt a célt. Kísérleti jelleggel a város több pontján helyben hagyják az avart komposztálódni. Hogy néz ki ez a gyakorlatban és mit várnak a projekttől?

Szerda délelőtt a Hunyadivárosban jártunk. A Zászló utca felől, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága mögötti zöld területen egy nagyon különleges fa áll, amely lényegében „új otthont” kapott. A fa környezetét aprított falevéllel vették be, amit – hogy azt a szél ne hordja el – lefedtek mulccsal, és jól elkerítették. Az avar helyben hagyása így megoldott, de mi célt szolgál ez?

Győri András városi főkertész elmondta, ez egy speciális avargyűjtési megoldás, amely során úgynevezett talajpaplant vagy avarpaplant hoztak létre. Ahogyan arról a Kecskeméti Városüzemeltetés a környékbeli lakókat is tájékoztatta, az avarpaplan létrehozása azért jó, mert az segíti fenntartani a talaj nedvességtartalmát, könnyebben komposztálódik, jobban megtartja a csapadékot és még az állatoknak is búvóhelyet és élelemszerzési forrást jelenthet.

Az avarpaplan előnyei:

• fenntartja a talaj nedvességtartalmát
• az aprított falevelek könnyebben komposztálódnak
• az érkező csapadék könnyebben bejut a talajba, mert a levelek nem állnak össze rétegesen
• az avar lazítja a talaj szerkezetét
• szervesanyag-utánpótlást biztosít, tehát hozzájárul a talajélet kialakulásához
• táplálja a mikorrhiza gombákat: ez megkönnyíti a fák vízhez és tápanyaghoz jutását
• természetes élőhelyet nyújt az avarszinti élővilágnak
• táplálékhoz juttatja a madarakat
• búvóhelyet jelenthet olyan állatoknak, mint például a sün.

Kiemelt figyelmet fordít a város a zöld infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására

Győri András a helyszínen kiemelte, elkészítették a Zöld Infrastruktúra Fejlesztés és Fenntartási Akciótervet, amely fontos intézkedéssorozatot fogalmaz meg az ökológiai zöldfelületek üzemeltetésére és fenntartására vonatkozóan. Ezt a bizottságok már jóváhagyták, így Kecskemét közgyűlése az akciótervet várhatóan csütörtökön fogja elfogadni.

Három helyszínen valósul meg kísérleti jelleggel az avar helyben hagyása

A szakemberek elmondták, gyakran merül fel a városban az a kérdés, hogy ha ennyi pozitívuma van, akkor miért nem hagyják helyben komposztálódni az avart a zöldfelületeken. Ennek egyszerű magyarázata van: ez a város legtöbb területén balesetveszélyt eredményezne, ugyanis a szél az útestre, járdafelületekre fújná a nagy mennyiségű lehullott lomot, amely nyirkos időben csúszóssá válik.

Ezért hozták létre az avarpaplant farönkökkel körülvett, elzárt területen fák környezetében. A Hunyadivárosban egy nagyon különleges, ám egyre rosszabb állapotban lévő ezüstfa – vagy ahogyan a köznyelv ismeri: olajfűz – kapott avarpaplant, illetve további két helyszínen kísérleteznek ezzel a megoldással:

• a Pázmány Péter utcában
• és a Budai utcában.

Brunszki Darinka, a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft. kőkertész koordinátora, a projekt egyik vezetője elmondta, többek között azt várják ettől a kísérlettől, hogy az hozzájáruljon a növényzet fenntartásához, így a fák és az említett hunyadivárosi ezüstfa is új erőre kapjon.

Azt ugyanis tudni kell, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság éghajlata – így Kecskemété is – 2020 óta hivatalosan félsivatagivá vált. A KVÜ felhívta rá a figyelmet, hogy térségünkből több víz párolog és távozik el, mint amennyi csapadék érkezik, így a növényzet fenntartása kritikussá vált. A fák sínylődnek, míg kultúrnövényt csak állandó locsolás mellett lehet életben tartani. A vízmegtartáshoz viszont az avarpaplan nagy mértékben hozzájárul.