Magyarország negyedik alkalommal vesz részt a legveszélyesebb NATO küldetésben. A balti misszió során mintegy 80 magyar, főként kecskeméti katona látja el a baltikum légterének védelmét. Oroszország szomszédságában mindennaposak az éles riasztások, és egy ilyet a fedélzeten ülve a saját bőrünkön is megtapasztalhattunk a litván légtérben. 

Augusztus 1-je óta négy hónapon keresztül a spanyolokkal együtt Magyarország felel a balti államok légtérvédelméért. A balti misszió során a magyar katonák, illetve a kecskeméti Gripenek Litvánia, Lettország és Észtország biztonságáért hajtanak végre szolgálatot. Erre azért van szükség, mert a balti államoknak nincsenek vadászgépeik, így 2004-es NATO csatlakozásuk óta légtérvédelmüket a szövetséges látják el. Oroszország szomszédságában jelenleg ez számít a legveszélyesebb NATO missziónak. 

A balti misszió súlya: egy hiba pusztító hatással lenne a világra

A hét elején a balti misszió magyar bázisán, a litvániai Siauliai katonai repülőtéren járt Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter közölte, a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontációnak a veszélye a balti régióban a legnagyobb. 

„Itt egy hiba, egy rossz döntés vagy egy félreértés pusztító hatással lenne az egész világra. Itt úgy kell védeni szövetségeseink biztonságát és szuverenitását, hogy közben megvédik a béketeremtés lehetőségét is. Mi, magyarok képesek vagyunk arra, hogy úgy védjük meg magunkat, úgy védjük a szövetségeseket, hogy közben nem eszkaláljuk a feszültséget, és nem visszük háborúba a nemzetünket és magunkkal együtt a szövetségünket sem” – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter. 

Ilyen egy légi elfogás a baltikumban

Szerdán stábunk is Litvániában, a Siauliai Repülőbázison járt, ahol meglátogattuk a magyar kontingenst. Az utazás különlegessége volt, hogy hazafelé a Magyar Honvédség Airbus A-319 típusú repülőgépének fedélzetén végig követhettük a levegőben, hogy milyen az, amikor éles riasztás történik. 

Imitálva, hogy gépünk idegen, a Gripenek riasztást kaptak, az Airbusunk mellé szálltak és kikísértek bennünket a litván légtérből. Ez természetesen csak egy szemléltetése volt annak, milyen a légi elfogás, amely éles bevetés során is a légtérből való kikísérésével zárul.

Mikor történik éles riasztás?

Éles riasztást akkor rendelnek el, ha egy repülőgép nem tartja be a légtérben kötelező előírásokat, ha:

• nem veszi fel a kapcsolatot a légiirányítással,
• nem rendelkezik kötelező jeladóval vagy nem ad jelet magáról,
• nem rendelkezik repülési tervvel.

Már 20 éles riasztása volt a magyaroknak

Mielőtt kikísértek volna minket a légtérből, vendégül láttak a magyar katonák. A bázison Tősér Péter alezredes, a balti misszió parancsnoka elárulta, ez a negyedik balti missziója Magyarországnak, és idén is akadt bőven az éles riasztásból:

• 2015-ben 25 éles riasztásuk volt,
• 2019-ben 51 (ez a mai napig kiemelkedő),
• 2022-ben 19,
• míg idén eddig 20.

A 20 éles riasztás mellett eddig 76 Tango, tehát gyakorló riasztása volt a kecskeméti katonáknak, emellett 53 kiképző repülésnél és már több mint 360 repült óránál tartanak augusztus óta.

Szerencsére a magyar JAS-39 Gripenek egyik riasztás során sem tapasztaltak agresszív fellépést az idegen géptől, viszont a küldetés során fel kellett készülniük a legrosszabbra is.

Fel kellett készülni a fegyveres bevetésre

Erre a figyelmeztető jel a szeptember 9-i események voltak, amikor orosz drónok támadták meg Lengyelországot, és először fordult elő a NATO történetében, hogy az egyik tagország tűzparancsot kapott ellenséges eszközök likvidálására.

Az eseményeket a baltikumból végig követték a magyarok is, és Tősér Péter parancsnok kiemelte, jelenleg a legnagyobb fenyegetettséget ezek az idegen drónok jelentik, melyeket azonosítani nagyon nehéz. – Az is elképzelhető, hogy ezek csak csali drónok, hiszen bevetésükkel a légierő figyelmét el lehet vonni, de bármikor lehet rajtuk robbanóanyag, így komolyan kell őket venni. Illetve az is nehézséget okozhat, hogy amíg egy ilyen drón 10-20 ezer dollárba kerül, addig ezek rakétával való kilövésének költsége a százszorosa lehet – mondta Farkas Pál százados.

Miért különösen veszélyes a balti misszió?

Egyértelműen azért, mert háborúban álló országhoz közel kell végrehajtani a missziót. Sőt, délről ott van a szomszédban Kalinyingrád is, amely az orosz föderáció exklávéja. Ráadásul kelet felől a Balti-tengeren is kell számítani az oroszok megjelenésére, hiszen ez is egy fontos útvonaluk Kalinyingrád felé.

A gyakorlatban kiderült, Kalinyingrádot valóban előszeretettel használják az oroszok, az elmúlt három hónapban éles riasztás ugyanis szinte kivétel nélkül azon orosz felségjelzésű gépek miatt történetek, melyek Kalinyingrád és Szentpétervár között közlekedtek.    

Rakétákkal kísérték az orosz VIP-gépet, a magyar Gripenek óvatosan kísérték őket

Tősér Péter parancsnok 2009 óta repüli a Gripent. Élete egyik legemlékezetesebb elfogása a 2019-es balti misszióhoz kötődik, amikor egyszerre 10, kötelékben utazó gépet kísértek ki a balti légtérből. Az izgalmas bevetésekből idén is kijutott az alezredesnek.

Az eddigi 20 éles bevetés közül ugyanis az egyik során szintén kötelékben utazó orosz gépeket fogtak el. Ez volt az egyedüli eset, amikor az elfogásra az orosz vadászgép, egy SZU-35-ös úgy reagált, hogy „megmutatta a hasát”, tehát a rakétáit. Ezzel jelezte, hogy az általuk kísért repülőgép VIP-gép. Mivel a balti misszió során fontos célkitűzés, hogy ne generáljanak feszültséget, a helyzet sose eszkalálódjon el, így a magyar Gripenek tisztes távolságból figyelték azt, ahogyan az oroszok – vélhetően nagyon fontos pozícióban álló emberekkel a fedélzeten – elhagyják a légteret.

Az oroszok folyamatosan tesztelik más országok légerejét

Tősér Péter megosztotta hírportálunkkal azt a tapasztalatát is, hogy gyakran előfordul, hogy amikor elfognak egy orosz vadászgépet, az agresszív hozzáállást nem mutat, de „játszadozik”, mutatványozik a levegőben. – Van, hogy az elfogott gép hirtelen lelassul, majd nagyon hirtelen felgyorsul. Ezzel tesztelik, hogy más országok légiereje hogyan reagál bizonyos helyzetekre – árulta el a parancsnok, aki azt is hozzátette, a legtöbb riasztást amiatt kapták, mert nem tudták beazonosítani az adott gépet.  

Közel egy évig tartó logisztikai munka előzi meg a sikeres balti missziót

A litván repülőbázison az éles riasztások mellett arról is tájékoztatást kaptunk, mennyire komoly munka előzi meg azt, hogy 80 magyar katona zavartalanul teljesíthessen szolgálatot hazánktól több mint ezer kilométerre.

A Logisztikai Alegység vezetője, Szentesi Norbert alezredes elmondta, 2024 novemberében kezdődött el az előkészítő munka a 2025 augusztusában kezdődő misszióra. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a világ legnagyobb teherszállító repülőgépét is segítségül hívták. Az Antonov-AN-124-100-Ruslan rakterébe 12 konténert, összesen 60 tonnányi rakományt helyeztek el. További 4 alkatrészeket tartalmazó konténert a Pápán állomásozó C-17-es repülőgép szállított el Litvániába.

A katonák többsége ugyan repülővel érkezett, de az előkészítő csapat július végén két nap alatt közúton, katonai kocsikkal tette meg Litvániáig 1410 kilométeres utat. A balti misszió Magyarország számára december első napján ér véget, és a tervek szerint legkésőbb december 5-re minden magyar katona hazaér. Ahogyan Szentesi Norbert fogalmazott, a célja az, hogy mikulásra az ő hazaérkezése legyen a legnagyobb ajándék két gyermeke számára.