Milyen őszre számíthatunk Kecskeméten?
Időnként elviselhetetlen hőséget és extrém aszályhelyzetet is tartogatott számunkra a 2026-os év nyara. De vajon milyen lesz az őszi időjárás? Ország Ferenc kecskeméti meteorológust kérdeztük.
A hosszútávú időjárás-előrejelzések mindig sok bizonytalansággal terheltek, ám az elmúlt évek tapasztalatait és a jelenlegi tendenciákat figyelve már körvonalazódik, hogy milyen őszi időjárás vár ránk.
Ország Ferenc kecskeméti meteorológus leszögezte, a tavasz és az ősz átmeneti időszak átmeneti időjárási jelenségekkel.
Ezek az évszakok általában mozgalmasabbak, mint a téli és nyári periódus. Bár szeptember 1-jével elkezdődött a meteorológiai ősz, de ez sokkal inkább csak egy naptári választóvonal, sem mint egy valódi időjárási fordulat. Az ősz eleje sokszor a nyár meghosszabbításaként jellemezhető
– kezdte Ország Ferenc.
Ezt bizonyítja, hogy a szeptemberi középhőmérsékletek a 17-20 fokokat is elérhetik, míg a 30 fok feletti maximumok sem ritkák ilyenkor. Ahogy erre a következő egy-két hétben is lesz példa.
Mikor köszönthet be a valódi ősz?
A meteorológus szerint erre szeptember-október fordulójáig kell várnunk.
Általában ilyenkor alakul ki az indiánnyár/vénasszonyok nyara. Ilyenkor nappal még derült, csendes, száraz, nagyobb felmelegedéssel jellemezhető időszakok jelentkeznek 25 fok környéki napi maximumokkal, viszont éjszakánként már 5-10 fok közé csökken a hőmérséklet
– közölte Ország Ferenc.
Milyen lesz az őszi időjárás Kecskeméten és térségében?
A szakember közölte, Kecskemét térségében az október meglepően meleg tud lenni, hiszen a 25 fok feletti maximum hőmérsékletek sem szokatlanok az elmúlt évek tapasztalatai alapján.
Ugyanakkor október második felében már megérkezhet a homokhátságon az első talajmenti fagy, vagy akár az első légköri fagy is. Ez azokon a fagyzugos területeken lehet jellemző, amelyek a tavaszi fagyoknál is érintettek
– nyilatkozta Ország Ferenc.
Az őszi csapadék teljesen más, mint a nyári
Emlékezhetünk, hogy szeptember 1-re virradó éjjel nagy vihar zúdult térségünkre. Így köszöntött be az ősz, viszont felmerül a kérdés, hogy ez már igazi őszi csapadék volt-e? Ország Ferenc elárulta, hogy nem. – Az utolsó nyári és első őszi csapadék, amely egy éjszakára volt tehető, valójában még nyári csapadéknak számított. Itt még jelentős szerepet kapott
- az érkező hidegfront torlasztó hatása,
- az első, délutáni hullámban még a konvekció,
így nyárias záporok, zivatarok jöttek létre, és rövid idő alatt hullott le néhány milliméternyi, az elmúlt időszakot tekintve egyszerre viszonylag nagyobb mennyiségű csapadék.
Ezzel szemben ősszel inkább a hosszabban tartó, több órán keresztül, akár fél vagy egy egész napon át folyamatosan hulló, csendes eső a jellemző, amely lehet, hogy ugyanennyi csapadékösszeget ad – árulta el a meteorológus.
A talaj vízháztartása szempontjából viszont nagy a különbség a nyári és őszi jellegű csapadék között, ugyanis a gyorsan leérkező víz a felszínen lefolyva nem tesz hozzá annyit a talajok feltöltéséhez, mint az áztató, kisebb intenzitású, de folyamatosan hulló csapadék. Októberhez közeledve az áztatóbb jellegű csapadékok kell, hogy jellemzőbbé váljanak.
A vízkészletek visszatöltődéséhez szükség is van erre, ugyanis a feltöltésnek nagy talajnedvesség-hiányból indulunk neki. De segítség, hogy ősszel és télen kisebb a párolgás, hiszen alacsonyabb a hőmérséklet és a növények is elveszítik levelüket, amin keresztül a párologtatásuk elsősorban végbemegy. Így egyre jobb állapotba kerülnek majd a talajok a feltöltöttség szempontjából. Feltéve, ha a szokásoknak megfelelően megindul ősszel a nyugat-keleti, zonális áramlás, amely futószalagon hozhatja a ciklonokat és a csapadékot adó nedvességi zónákat.
Milyen hatással van az őszre a klímaválság?
Ahogyan hazánkban az év minden periódusára, úgy az őszre is a melegedő klíma jellemző. 20-30 évvel ezelőtt még megszokott kép volt, hogy az emberek halottak napján térdig érő hóban mennek temetőbe, mára már viszont gyakoribb, hogy laza pulóverben, akár pólóban tehetjük ezt meg.
A csapadékhiány is jelen van ősszel olyan értelemben, hogy a nyári aszályhelyzet után már nem feltétlenül jelentkeznek olyan mértékben az imént említett áztató csapadékok, hogy azok teljesen megoldást nyújtsanak a talajok feltöltöttségére.
Ilyenkor indul a talajok éves feltöltődési periódusa, ami emiatt vagy megcsúszik, vagy jóval kisebb mértékű tud lenni, mint hosszú évekkel ezelőtt.